Nov 10, 2025
Az abnormális rugó esetében, amely egy testre szabott rugalmas alkatrész, a terhelés-elhajlási jellemzői képezik a szállítás előtti ellenőrzés fő indexét. Ellentétben a szabványos csavarrugók egyszerű lineáris kapcsolatával, a rendellenes rugó terhelési görbéje gyakran összetett és nagyon változó, tükrözve egyedi geometriáját és tervezett funkcióját.
Kezdeti helyzet és előfeszítés: A tesztelés a rugó kezdeti (szabad) helyzetéből vagy a konstrukció által meghatározott kijelölt előfeszítési pontból indul. A rugó szabad hosszának vagy szabad szögének pontos rögzítése ebben az állapotban kulcsfontosságú.
Többpontos terhelésmérés: A tervezett munkalöket mentén legalább három kritikus pontban meghatározott elmozdulást vagy szöget alkalmaznak. Ezután a rugó által keltett reaktív erőt (Load) vagy reaktív nyomatékot (Torque) alaposan megmérik.
Merevség-konzisztencia ellenőrzése: Bár a görbe lehet nem lineáris, a vizsgálati eredményeknek szigorúan meg kell felelniük a rugósebesség (k) vagy a torziós merevség tűrési tartományának, amelyet a tervezési rajzok és műszaki adatok határoznak meg. Ez közvetlenül meghatározza, hogy a rugó megfelelő támasztékot vagy hajtóerőt biztosít-e a mechanizmuson belül.
Az abnormális rugók nem szabványos alakja rendkívül fontossá teszi a szerelvények tervezését. A teszteléshez egyedi tervezésű speciális bilincsekre és szerszámokra van szükség a terhelés irányának és a támaszpontok pontos szimulálásához. Ez megakadályozza a csúszást, az oldalirányú terhelést vagy a feszültségkoncentrációt a tesztelés során, ezáltal biztosítva a vizsgálati adatok hitelességét és érvényességét.
Rozsdamentes acél abnormális rugók , különösen azokat, amelyeket magas hőmérsékleten, hosszú távú terhelésnél vagy nagy pontosságú alkalmazásoknál használnak, stresszoldási és kúszási tesztnek kell alávetni, hogy értékeljék hosszú távú megbízhatóságukat az élettartamuk során.
Meghatározás és cél: A feszültség-relaxáció az a jelenség, amikor egy rugó belső feszültsége állandó deformáció (elmozdulás vagy szög) mellett idővel fokozatosan csökken, ami a rugó reaktív erejének vagy nyomatékának csillapítását eredményezi.
Tesztkörülmények: A teszt a rugó tényleges maximális üzemi hőmérsékletét és maximális üzemi deformációját szimulálja. A rugó a tervezett üzemi elmozdulásba van rögzítve, és a teljes berendezés egy állandó hőmérsékletű kamrába kerül a folyamatos ellenőrzés érdekében.
Adatelemzés: Az erőérték százalékos időbeli csökkenését rögzítjük. Például a nagy teljesítményű rugókhoz egy adott hőmérsékleten meghatározott időtartam után 5%-ot meg nem haladó erőcsökkentő rátát igényelhetnek.
Meghatározás és cél: A kúszás az a jelenség, amikor a rugó deformációja az idő múlásával lassan növekszik, miközben állandó terhelésnek van kitéve (erő vagy nyomaték).
Jelentősége: Bár a szobahőmérsékletű rugóknál kevésbé elterjedt, a kúszásvizsgálat kulcsfontosságú mutató az anyag- és folyamatstabilitás megítélésében olyan területeken, ahol rendkívül szűk elmozdulási tűrések vannak, mint például a nagy pontosságú érzékelők vagy folyadékszabályozó szelepek.
A fáradtság élettartama a legfontosabb mutató a rugó tartósságának mérésére, különösen a gyakori, ismétlődő mozgást igénylő alkalmazásoknál (például autóalkatrészek, kapcsolószerkezetek).
Valós ciklusok szimulálása: A kifáradástesztnek szimulálnia kell a minimális terhelés és a maximális terhelés közötti ciklikus terhelést, amelyet a rugó a tényleges mechanizmusában tapasztal.
Vizsgálati gyakoriság és ciklusok: A tesztelést jellemzően speciális kifáradásvizsgáló gépeken végzik, nagy sebességű, nagyfrekvenciás ciklikus terhelést alkalmazva a rugó tönkremeneteléig (törés vagy a maradandó képlékeny alakváltozási határérték túllépése). A szükséges ciklusok száma gyakran eléri a százezreket vagy akár a milliókat is.
Cél és szabványok: A rugónak meg kell felelnie a tervezés által meghatározott megbízhatósági szintnek. Például szükség lehet egymillió ciklus túlélésére maximális terhelés mellett, és a hibaarány nem haladja meg a bizonyos százalékot.
A rozsdamentes acél rugók fáradási teljesítménye szorosan összefügg a huzal felületének minőségével. A kifáradásteszt közvetve is igazolja a felületi polírozási, passzivációs kezelési és hőkezelési eljárások hatékonyságát a felületi mikrorepedések keletkezésének és továbbterjedésének gátlásában. Bármilyen felületi hiba vagy maradó feszültség kifáradási törés kiindulási pontja lehet.
Torziós karokat, hajlított szakaszokat vagy speciális összekötő szerkezeteket tartalmazó abnormális rugók esetében az axiális erő puszta vizsgálata nem elegendő; A nyomaték és a hajlítási nyomaték jellemzőit is tesztelni kell.
Cél: A torziós rendellenességet okozó rugó vagy csavaró szegmensei által adott reaktív nyomaték mérése meghatározott szögekben.
Műszerek: Nagy pontosságú nyomatékmérőket használnak, amelyek egyedi rögzítőelemekkel vannak felszerelve a rugó nem forgó végének rögzítésére, és a másik vég pontos szögenkénti elforgatására az adatgyűjtés érdekében.
Célkitűzés: Megmérni az abnormális rugó hajlított karjai vagy összekötő végei által adott hajlítási elmozdulásoknál a reaktív hajlítónyomatékot.
Jelentősége: Ez létfontosságú azoknál az alkalmazásoknál, amelyeknél a mechanizmus visszaállítási szögének és reteszelőerejének pontos szabályozása szükséges. A hajlítónyomaték-vizsgálati adatok közvetlenül igazolják a gerendaelmélet és a feszültségkoncentrációs tényező számításának pontosságát a rendellenes szerkezeti tervezés során.